Siófoki történetek

A Sió torkolatánál emberemlékezet óta átkelőhely volt. Egy 1055-ös oklevél tanúsága szerint a Balatonból kifolyó víz medre sokszor annyira eltömődött a hordaléktól, hogy ez lehetővé tette az átkelést. Alacsony vízálláskor

A Sió-csatorna Siófok létének szimbóluma. A tóból kiömlő Fuk folyócskát a legrégibb magyar nyelvemlék, az 1055-ben írt Tihanyi Alapítólevél is említi. A kis folyón katonai naszádok jártak, teherhajók szekszárdi vörös

Ma a Földhivatal épülete áll ott, ahol a vasúti felüljáróra lépcsőkön lehet fölkapaszkodni. Matyikó Sebestyén József helytörténész segítségével sikerült kideríteni, hogy a sarkon álló épületet 1869-ben építtette Wesely Mátyás cukrászmester,

Siófok egyik legszebb épülete lehetne a volt községháza, ha 1955-ben nem bontották volna el. Helyén emberemlékezet szerint mindig a település irányítói dolgoztak, eleinte nádfedeles házban, de erre persze nem panaszkodtak

Siófok központjában, a piactér környéki épületekben voltak a község üzletei. A Gizella-udvart – amelynek a helyére épült 1991-92-ben az Átrium Üzletház – 1905-ben emelték. Nevét Kis Lajos tulajdonos feleségéről kapta.

Siófok 1865-ben mezővárosi címet kapott, s a központban a vásártartási jog folytán felpezsdült az élet. A katolikus templom szomszédságában alakult ki a vásár- és piactér. Az első országos vásár napján,