Siófok egyik legszebb épülete lehetne a volt községháza, ha 1955-ben nem bontották volna el. Helyén emberemlékezet szerint mindig a település irányítói dolgoztak, eleinte nádfedeles házban, de erre persze nem panaszkodtak az akkori döntéshozók, hiszen sok közülük parasztgazda volt. Nekik érdekük volt egyébként az idegenforgalom fejlődése, hogy földjük terméseit el tudják adni.
1900-ban aztán fölépítették erdélyi stílusban a községházát, s ebben az épületben helyet kapott a Balatonvidéki Takarékpénztár is.
Divat volt akkoriban ez a stílus. A trianoni békeszerződést követően egyébként sok utcát neveztek el Siófokon az elszakított országrészben levő városokról.
1947-ben ebben az épületben kapott helyet az országban elsőként alapított idegenforgalmi hivatal is. Az első évben ezer forintot biztosítottak a település propagálására, ahol akkoriban tizenöt panzió és huszonnégy „korszerű munkásüdülő” fogadta a vendégeket.
A községháza folyosóira egyébként tussal írt szöveget raktak ki, amelyet olvasva az ügyintézésre várók megismerhették a település történetét. Festmények is voltak a falra akasztva, amelyek Siófok korábbi vezetőit, a bírókat mutatták be sorban (ezek szőrén-szálán eltűntek).
A községházát 1955-ben bontatták le, mert állítólag megsüllyedt. A vezetők előbb a templommal szemben, majd a mai Mol épületében kaptak helyet, amíg meg nem épült a „modern” városháza.
A régi községháza helyén azóta vendéglátó-ipari egységek üzemelnek: előbb a Pannónia vállalat Balaton cukrászdája, majd a privatizáció után az olasz tulajdonos kezében lévő Bella Italia.
Forrás:
Múltidéző: siófoki érdekességek. BRTK Könyvtár, Siófok, saját nyomtatás, 2013.