„…én már a mindenen túlra nézek
az örök parton…”
(Matyikó Sebestyén József: Villogni kezd)
Egykori kollégánkra, Matyikó Sebestyén Józsefre (1951-2014), Siófok díszpolgárára, az íróra, költőre, múzeumigazgatóra emlékezünk születésének 75. évfordulóján.
Anyai ágú ősei Mátyás király szabad vadászaiként a Nagyvázsony melletti Csepely községben éltek. Az 1700-as években jöttek Siófokra, ahol a település alapító családjai közé tartoztak. Apai ágon lengyel származású. „Őseim kisnemesként gazdálkodtak, majd a félhold által uralt nehéz időkben Siófokon vertek gyökeret, ahol a település jelentős vagyonnal bíró, alapító családjai közé tartoztak. Bíró, borbély, halász, vízimolnár, földműves, kőműves, révész őseim emlékét hordom lelkemben. A családi legendárium szerint egyik ősöm kísérte át a réven Kazinczyt Pálóczi Horváth Ádámhoz Szántódra. Engem is a táj nevelt.” – írta.
Gyermekkora óta gyűjtötte az őseivel kapcsolatos emlékeket, őrizte a szájról-szájra hagyományozott történeteket.
Matyikó Sebestyén József Székesfehérváron született 1951. augusztus 17-én. Felsőfokú tanulmányait Baján, a Vízgazdálkodási Főiskolán kezdte, majd Kaposváron, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán folytatta. Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán könyvtár szakot végzett, majd Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen etnográfus-muzeológus végzettséget szerzett. 1976-tól a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központ helytörténész-könyvtárosa, majd 1987-től 22 évig a Kálmán Imre Múzeum igazgatója volt.
Diákkora óta foglalkozott szépirodalommal. Főleg verseket, de számos karcolatot, tanulmányt, esszét is írt. Első kötete 1995-ben jelent meg Nádasok zsoltára címen, Varga Imre tizenhárom tusrajzával illusztrálva.
Tudományos írásai közül a legfontosabbak az 1988-ban megjelent Siófok monográfiában publikált tanulmányai (Együd Árpád életútja és munkássága, Siófok helynevei), illetve a MIOK évkönyvében (Scheiber Sándor, majd később Schweitzer József szerkesztette), a Somogyi múzeumok közleményeiben szereplő, A siófoki római katolikus templom története és berendezése, valamint a Zsidók Siófokon című munkája. Szerzői közreműködésével jelent meg 2000 decemberében Siófok – pillantás a múltba címmel egy Tóth-Baranyi Antal képeslapgyűjteményéből készült reprezentatív könyv. A Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványainak második köteteként adták ki Dr. Zákonyi Ferenc a Balaton szolgálatában és 2002-ben Keresztury Dezső és Balatonfüred című tanulmánykötetét. Balatoni füzetek – Siófok címmel komplex helytörténeti kiadványsorozatot jelentetett meg. 2006-ban került ki a nyomdából Kaáli Nagy Dezső, a balatoni kikötők építője (1868–1940) című kötete és Tóth-Baranyi Antal Időutazás képeslapokkal, versekkel a Balaton körül című könyvéhez készült versválogatása. Ugyancsak ebben az évben jelent meg a Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadásában szerkesztett „Oh Füred, drága Helikon…”, Balatonfüred a magyar irodalomban (1777–2006) című irodalmi antológiája, 2008-ban pedig A siófoki zsidó temető című kötete. 2011-ben jelent meg az „Oh Füred, drága Helikon…” Balatonfüred az irodalomban II. (1701–2011) című kötet.
Balatonfüreden 2008-ban elsőként kapta meg a Balatonfüred Városért Közalapítvány Kulturális Nagykövete díjat, a hozzá tartozó emlékérmet és a Díszoklevelet.
1987-től a Kálmán Imre Múzeum igazgatója volt. Siófokon a Kálmán Imre kultusz gondozója lett. Állított össze kiállítást Siófok és környéke tárgyi emlékeiből, festőművészek és szobrászok tárlatait rendezte.
Kálmán Imre életének, munkásságának avatott ismerője, kutatója volt. Ebben Kálmán Imre felesége, Vera Kálmán és gyermekei, valamint rokonsága is segített.
Tervei között szerepelt egy Városi Képtár létrehozása.
Második verseskötete 2013-ban jelent meg Takarónk a csillagos ég címmel. Filozófiai szempontból sokrétűek a versek és az ajánlásokban megidézi a barátokat, szellemi társakat: Takáts Gyulát, Fodor Andrást, Sinka Istvánt, Keresztury Dezsőt, Veres Pétert, Fekete Istvánt, Együd Árpádot, Dr. Dankó Imrét, Kanyar Józsefet, Holló Lászlót, Horváth Jánost, Varga Imrét, Varga Tamást, Csiszár Eleket, Schéner Mihályt, Kaiser Lászlót, Tóth-Baranyi Antalt…
Utolsó munkája a Zichy Zsófiáról, a nagy festő, Zichy Mihály lányáról összeállított kötet volt Zichy Zsófia: A festő lánya – a virágok rajongója, melynek a 2015-ös megjelenését már nem érhette meg.
Vasvári Zoltán művelődéstörténész szerkesztésében jelent meg 2016-ban Matyikó Sebestyén József siófoki költő emlékére készült, Takarója a csillagos ég című kötet.
A Démonok harca című új verseskötetén az utolsó pillanatokig dolgozott, sajnos halála megakadályozta a kiadatását.
2014. július 25-én 63 évesen, türelemmel viselt, hosszú, súlyos betegség következtében hunyt el.
2016-ban Siófok város posztumusz díszpolgárává választották.
Habsburg Ottó múzeumépítőnek nevezte, azt írta: „Matyikó Sebestyén Józsefnek köszönhető, hogy Siófok őrzi a Kálmán-kultuszt”. Juhász Ferenc így írt róla: „Balatoni költő, tagadhatatlanul az, a Balaton zöld vizén gyűrődik árnyéka”.
A képeken:
Családi és munkásságát bemutató fotók (Matyikó Sebestyén József többek között Kálmán Verával, Faludy Györggyel, Habsburg Ottóval, Együd Árpáddal, Kenedy Ferenccel, Varga Imrével).
A fotókat özvegyétől, Matyikóné Nagy Évától kaptuk a születésének 70. évfordulóján, a BRTK Könyvtárban rendezett kiállításra. Ezúton is köszönjük!
