1986. június 12-én (Erev Sovuausz napja) a romokban álló 108 éves zsinagóga mellett felavatták a Kovács Sándor, Pécsett élő építészmérnök tervezte új zsinagógát.
A siófoki izraelita hitközség 1875-ben alakult, a helybeli hittestvérek adakozásából 1878-ra épült fel régi zsinagóga.
A siófoki hitközség neológ volt, ami annyit jelentett, hogy asszimiláltak voltak. Ezek egyrésze megtartotta a kósert, s húsvétkor külön edényekből ettek. Az akkori közösség 30 %-a volt ennyire vallásos.
A nagy ünnepeken, pl. Hosszúnapkor Siófokon minden keresztény üzlet – 3 vagy 4 volt – az is bezárt, mert teljesen megbénult a forgalom. A siófoki zsidók a város szellemi életében is tiszteletreméltó helyet töltöttek be.
1940-ben átalakították a siófoki hitközséget, a XI. Községkerülethez tartozott, amely kiterjedt Fejér és Veszprém vármegyékre. Idecsatolták Ádándot, s így a rabbiság alá tartozó községek a következők voltak: Bábony, Nagyberény, Endréd, Faluhídvég, Városhídvég, Jut, Kiliti, Megyer, Nyim, Ságvár, Som, Szabadhegy, Zamárdi.
A második világháború kitörésének évében mintegy 400 lelket számlált a hitközség. 1944. március 19-én jöttek be Siófokra a németek, megszüntették az iskolát, leverték a Mózes-táblát. Összegyűjtötték az ártatlan, kiszolgáltatott embereket, a város teljes zsidó lakosságát és deportálták őket Siófokról Veszprémbe, majd onnan Sárvárra. Lezárt vagonokban vitték őket Auschwitzba, ahonnan mindössze 40 túlélő jött vissza.
1945 után a hitközség saját pénzén rendbe tetette a németek által egykor raktárnak használt templomot. Az utolsó zsidó esküvő 1976-ban köttetett itt. Nagyobb ünnepeken, így az 1978. július 30-án tartott mártírünnepségen Landeszmann György akkori nagykanizsai-kaposvári rabbi végezte a szertartást.
Az új zsinagóga átadásán részt vett az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében Bai László főosztályvezető, Siófok város részéről dr. Gáti István tanácselnök, a helyi egyházaktól Milhoffer Miklós plébános, Császár Levente református lelkész, Józsa Márton evangélikus lelkész és Jáki András, a gyülekezet felügyelője volt jelen.
Az avatók között foglaltak helyet a MIOK és BIH elnökségének, valamint a Rabbikarnak a tagjai, a Dél-dunántúli Községkerületnek és a budapesti templomkörzeteknek a vezetői. A Magyar Rádió hallgatóit dr. Rapcsányi László tudósította a történelmi jelentőségű eseményről.
Dr. Schöner Alfréd főrabbi avatóbeszédében Jeremiás prófétát idézte: „Ma minden elpusztult, ki fogja megőrizni az isteni eszméket; S ekkor csoda történt: a lángokból visszaállt a négy kő, de azokon már más négy betű világított. Chet, jod, jod, men. Chájim, azaz az ÉLET… Hoom háhaulchim báchausech rou aur godaul” „A nép, amely sötétségben járt nagy világosságot látott.”
Az Új Élet című izraelita lap 1986. június 15-i száma részletesen beszámolt a nap eseményeiről. A beszámolóban részletesen bemutatta az épületet:
„A düledező […] régi zsinagóga félig lebontott épületének maradványait pillantjuk meg először. Még látszik a karzat, ahol a város zsidó női — köztük Kálmán Imrének, a világhírű zeneszerzőnek az édesanyja is — imádkoztak valamikor. Majd szemben vele feltűnik váratlanul a gyönyörű modern épület, az új siófoki zsinagóga! Merész vonalú tetőszerkezete, széles üvegfelületei magukhoz vonzzák a szemlélő tekintetét. Kényelmes, nagy előcsarnokából nyílik a tágas iroda és az istentiszteleti funkcionáriusok szobája. Kellemesen hatnak a templomba belépőkre a domináló világos színek, a fehér falak, a körbefutó ablakokat takaró halványkék függönyök. A rejtett világitótestekből áradó fény, egyenletesen tölti be a termet, meghitt hangulatot keltve az áhítatot keresőkben. Imponálóan emelkednek ki világos környezetükből a tóraolvasó emelvény és a szószék barna-meleg színükkel, finoman kidolgozott faszerkezetükkel. A templom keletre néző részében gyönyörű, márvánnyal fedett oszlop tör fel a mennyezetig. Ebben található a Frigyszekrény zöld bársony borítású szárnyas ajtajával. Fölötte a két kőtáblán az alef-bész betűi, a Tíz parancsolat szövegét szimbolizálják. A zsinagóga padlóját faltól-falig borító szőnyegén kényelmes, bársonykárpitozású székek találhatók, amelyeken most, az avatás alkalmából a helybeliek és a vendégek foglalnak helyet.”
A képeken:
A régi zsinagóga épülete és belső tere
Weisz László visszaemlékezése a siófoki izraelita hitközségről és a zsinagógáról
Források:
BRTK Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény
„Hiszem, hogy új templomunkkal a jelenben a jövőt is építjük” . A siófoki zsinagóga felavatása = Új Élet. A magyar izraeliták lapja, XLI. évfolyam, 12. szám, 1986. június 15. 5146. Szíván 8.
Kézirat a siófoki izraelita hitközségről és a zsinagógáról. Írta Weisz László 1979. 11. 08.
Matyikó Sebestyén József: Adalékok a siófoki zsidóság történetéhez = Siófoki Városi Tanács Tájékoztatója, 1986. december, 41-43.
Matyikó Sebestyén József: Zsidók Siófokon. Siófok. Debrecen Ethnica, 2000
