Idén ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját. 1676. március 27-én a Zemplén megyei Borsi kastélyban született. Apja, I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, anyja Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán lánya volt. Apját 3 hónapos korában veszítette el, anyja 1682-ben Thököly Imre fejedelem felesége lett. Korának leggazdagabb és legreményteljesebb ifjaként élte gondtalan életét a bécsi császári udvarban. Meghallotta mégis azok szavát, akik számára a haza függetlensége mindennél fontosabb volt, nem félt feláldozni vagyonát, derékba törni életét.
II. Rákóczi Ferenc neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, melyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország vezérlő fejedelmévé. Bár a magyar rendek a koronát is felajánlották neki, ezt visszautasította, helyette a vezérlő fejedelem ideiglenes címet választotta. A katonai hangzású „vezérlő fejedelem” megnevezés utalt a cím ideiglenes jellegére, mivel Rákóczi a Habsburg-ellenes szabadságharc idejére kívánta csak viselni. Szabadságharca azonban nem érte el a kívánt eredményt.
A szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett és az önkéntes száműzetést választotta. 1712-ig Lengyelországban élt, 1712 novemberében Angliába indult, de nem engedték partra szállni, így Franciaországba hajózott, ahol 1713-tól 1717-ig tartózkodott. 1717-ben indult Törökországba, ahol aztán Rodostóban élt haláláig.
Fok (a mai Siófok) és a Sió-csatorna nagy szerepet játszott a szabadságharcok, így a Rákóczi-szabadságharc idején is. A Rákóczi által vezetett szabadságharc idején a mai Siófoknál húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső sarkpontja volt a siófoki erősség. 1705-ben Bottyán generális seregével átkelt a Dunán, bevette Simontornyát, majd onnan a Sió elberkesedett völgyében a Balaton felé vonult. Fokon a régi földvárat felújíttatta, földerősségeket készített Siófoktól Simontornyáig.
A Sió berkét Béri Balogh Ádám nótájában emlegették a következőképp:
„A Sió berkében lőn nagy
sivalkodás,
Fel Simontornyában sűrű nagy roppanás.
Lovassa üldözte, gyalogja öldözte,
Szegzárdig a mezőt vérével öntözte”
(Illyés Gyula: Puszták népe)
1705-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a mai címer alapjául szolgáló pecsétet adományozott Fok falunak. A pecsét kör alakú, zászlóval és kerékkel. Egyes értelmezések szerint a kerék hajókormány (bár ez időben a hajók nem kerekes kormánnyal működtek) – mások szerint kocsikerék (ami vásártartást jelenthetne, de vásártartási jogot Siófok csak később kapott) – zsilipkerék (ez sem lehetett, mert a Balaton vize ekkor még szabályozatlan volt).
A legvalószínűbb az a magyarázat, hogy a kerék a vámkerék, amivel a vámszedő helyeket jelölték. Egy más értelmezés szerint a címerben szereplő zászlós kopja a harcoló népességet, a kerék pedig a foki hídon szedett vámot jelképezi. A zászló és az 1705-ös szám a Vak Bottyán féle várra, és harcokra utalhat.
II. Rákóczi Ferenc szobra a Fő téren látható. Varga Imre szobrászművész alkotását 1998. december 19-én állították fel a Kálmán Imre Kulturális Központ belső udvarában, majd 2005-ben került végleges helyére.
A képeken:
Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja (Wikipédia)
Foknak adományozott pecsét, címer (Kenedy-hagyaték)
II. Rákóczi Ferenc szobra a Fő téren (BRTK Könyvtár)
Források:
BRTK Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény
Nagy Mihály: A Rákóczi-szabadságharc hatása és Somogy megyei vonatkozásai = Somogyi Néplap, 1953. december 13. 7. o.
Kenedy Ferenc: Siófok településtörténete. Siófok. Polgármesteri Hivatal. Városvédő-és Szépítő Egyesület, 1993
https://www.teko-halas.hu/index.php/iskolankrol2/ii-rakoczi-ferenc-elete
