Apró titok a hangtárról:
1978-ban új szolgáltatásként zenei részleggel bővült a könyvtár. A szabadpolcos tér egyik sarkában, elkülönítve találhatták az olvasók a hangtárat. Gyarapításra 1979-ben 20 ezer forintot fordíthatott a könyvtár. A hallgatókat szolgáló asztaloknál egyszerre tizenketten foglalhattak helyet, s lapozgathatták a zenei állomány kötetkatalógusát. A könyvtár fontos feladatának tekintette a zenei ismeretterjesztést. A vállalati rendezvények számára rendszeresen készült ajánló jegyzék, s a zeneiskola és a többi oktatási intézmény is felhasználhatta a hangzó dokumentumokat.
Apró titkok a helybenolvasásról:
A könyvtár építészeti adottságai lehetővé tették, hogy kézikönyv-állományát a szabadpolcos tértől üvegfallal elválasztott, helybenolvasásra berendezett kicsinyke „olvasóteremben” helyezzék el.
Apró titkok a helyismereti gyűjteményről:
A helyismereti anyagot ekkor már különgyűjteményként kezelték, és az egyik irodában helyezték el. A régi siófoki periodikumok mikrofilm-másolatait a Balatoni Intéző Bizottságtól kapta ajándékba a könyvtár.
Apró titkok a katalógusokról:
A könyvtári katalógusok az elmúlt évtizedekben a hagyományos, cédulás rendszerektől eljutottak a globálisan összekapcsolt, mesterséges intelligenciával támogatott digitális tudásplatformokig. Ez a változás nemcsak a formátumot érintette, hanem alapjaiban változtatta meg a könyvtárosok munkáját és a használók információkeresési szokásait is.
S hogyan változtak a katalógusok az évtizedek során?
Az 1980-as, 1990-es évekig tartott a cédulakatalógusok kora. A könyvtári állományt fizikai fiókokban, szerzői, címszavas vagy szakkatalógus-cédulákon tartották nyilván. A keresés időigényes volt, és helyszíni jelenlétet igényelt.
Az 1990-es éveket követően megjelentek az első számítógépes terminálok a könyvtárakban. A cédulákat elkezdték elektronikus rekordokká alakítani. A keresés gyorsabbá vált, de a felületek még text-alapúak és nehezen kezelhetők voltak.
A 2000-es éveket követően Integrált Könyvtári Rendszerek és Web-OPAC segítik a munkát. A katalógusok kiköltöztek az internetre (Web-OPAC). A használók már otthonról is láthatják, bent van-e egy könyv, és online hosszabbíthatnak vagy foglalhatnak. Ez a jelen a könyvtárunkban, de a fejlődés ezen a területen is egyre gyorsabb. Megjelennek az egyablakos keresőfelület (pl. Primo, Summon). Ez már nemcsak a fizikai könyveket mutatja meg, hanem egyszerre keres a könyvtár e-könyveiben, előfizetett tudományos adatbázisaiban és online folyóirat-cikkeiben is (Google-szerű élmény).
De kanyarodjunk vissza az 1970-es évek végéhez. Az 59 ezer kötetes állományt sokoldalúan tárják fel a katalógusok. Hogy csak néhányat említsünk a szokásos alapkatalógusokon kívül: tanulmánykötetek, irodalmi folyóiratok, társadalomtudományi folyóiratok analitikus katalógusai, sorozati katalógus. A könyvtárosok nyilvántartották az irodalomkutatásokat és a tájékoztatásban a Látóhatár című folyóiratot is felhasználják.
Apró titkok az állomány nagyságáról, a könyvtári beszerzésekről:
A lakosonkénti 11 forintos könyvbeszerzési keret lehetővé tette az évi 6-7 ezer kötetes állománygyarapodást (1979-ben például 7334 vásárolt kötettel nőtt az állomány, összehasonlításképp ez a szám 2025-ben 2759 kötet volt). A könyvtár gyarapodása az 1980-as évek elején volt a leggyorsabb ütemű, amikor széles választékban, több példányban volt lehetőség szerzeményezni. 1984-85 után erőteljes csökkenés volt az előző évekhez képest. Az egyre növekvő könyvárakat a támogatás összege nem tudta követni.
Apró titkok a külföldi látogatókról:
Többen aranykorként emlegetik az időt, amikor még itt találkoztak a németek, a keletnémet turisták, nyugatnémet rokonaikkal.
Egymás mellett parkoló Trabant és Mercedes – megszokott kép volt az 1970-es évektől kezdve nyáron, a Balaton partján. Függetlenül attól, hogy a „szocialista” keletről vagy a „kapitalista” nyugatról érkeztek, a rendszerváltozás előtt a németek szívesen utaztak a „magyar tengerhez”. Magyarország egyfajta „területen kívüli” találkozóhellyé vált.
A német turisták bizony szép számmal a könyvtárban is megjelentek. Rossz időben akár még a szőnyegen üldögélve is olvasgattak (legalábbis így maradt meg az emlékezetben). A könyvtár idegen nyelvű könyvállományának egynegyed részét kölcsönözte ki a két nyári hónap alatt a 90 beiratkozott külföldi látogató. Ők zenét is szívesen hallgatnak (egybehangzó vélemény szerint az időjárástól függetlenül). Nyugati folyóiratokat is járatott a könyvtár, amelyért a külföldi nyaralóvendégek bejártak a könyvtárba.
Apró titkok az olvasóvá nevelésről:
Az 1970-es évek második fele és az 1980-as években sokoldalú rendezvényszervező tevékenység folyt az intézményben. A könyvtár felvette a kapcsolatot a városi üzemekkel, vállalatokkal, az olvasótoborzás és az olvasómozgalom kiterjesztése érdekében. Az „Olvasó népért” mozgalom keretében „Olvasó munkásért”, „Olvasó ifjúságért” címmel meghirdetett programok, olvasásra buzdító kampányok („Kell a jó könyv”) zajlottak, főként szocialista brigádok, KISZ-szervezetek megnyerésével, sok-sok vetélkedővel.
A hírlapolvasóban kiállítások várták az érdeklődőket: „Kettős múzsa” címmel irodalmi művek illusztrációiból, Kremán László fafaragó-művész alkotásaiból, a település történetét bemutató helyismereti anyagokból.
Az „Élő irodalom” címmel futó sorozat keretében jeles írók, költők, irodalomtudósok látogattak a könyvtárba, többek között Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes, Csoóri Sándor, Czine Mihály, Fodor András, Takáts Gyula, Tüskés Tibor, Karinthy Ferenc, Baranyi Ferenc. A helyi irodalmárokkal (pl. Iby András, Szapudi András, Matyikó Sebestyén József, Gyarmati László) is találkozhattak az olvasók. Emlékezetes rendezvény volt 1982-ben a Somogy folyóirat „A vasúton innen és túl…” megrendezett estje a megyében alkotó írók, költők, a város vezetése (dr. Kanyar József, dr. Laczkó András, dr. Gáti István, dr. Tokéi Dénes, Szapudi András és dr. Iby András) részvételével.
Vendégül látott az intézmény neves színészeket, szakembereket is (pl. Esztergályos Cecília, Madaras József, Ranschburg Jenő, Csabai Dániel, Kulin György). Az ifjú olvasók számára is rendszeresen szervezett a könyvtár találkozókat (pl. Padisák Mihály, Varga Balázs, Janikovszky Éva, Csukás István, Tarbay Ede)
Apró titkok a fiókkönyvtárakról:
A hosszan elnyúló településen több helyen létesített letétet a városi könyvtár. Közülük több mint 3 ezer kötetes állományával az Asztalos utcai kölcsönző a legnagyobb. Ezt 290 beiratkozott olvasó vette igénybe. Törekipusztán 81-en, az öregek napközi otthonában 40-en (1979-ben 45-en) iratkoztak be a „könyvtárba” (1978-as adatok).
Az 1980-as évek végén 5 fiókkönyvtár működött a város területén (ezek többsége az 1990-es években megszűnt):
Kiliti
Töreki
Gondozási Központ (Öregek Napközi Otthona)
Foki-hegyi Társasházi Lakóközösség Művelődési és Szabadidő Egyesület
Szakmunkástanuló Diákotthon
Apró titok a könyvtári kiadványról, avagy sikertörténet 1987-ben:
1987-ben egy magyar-német nyelvű városkalauz kiadására szánta el magát a könyvtár kollektívája. A kalauz 3000 példányban jelent meg, s igen sikeres volt, az 1987-es beszámoló szerint 100.000 Ft tiszta nyereséget hozott. A városi elismerés elmaradt ugyan, de a Közművelődési Alap pályázatára benyújtott városkalauzzal nyerte meg a könyvtár első számítógépét.
A Könyvtáros című szaklap részletesen bemutatta a kiadványt: „Vaskos (majdnem 350 oldal terjedelmű), mégis ügyes zsebkönyv formátumú a Siófoki Városi Könyvtár kiadásában napvilágot látott két nyelvű (magyar és német) Siófoki kalauz – Stadtführer Siófok, 1987 című könyvecske. Furcsa dolog azzal kezdeni, hogy jó lenne tudni (jó lett volna megtudni magából a műből) ki(k) volt(ak) tartalmának és tipográfiájának a tervezői. Már csak azért is, mert mindkettőjük munkája profi szaktudásra és gyakorlatra vall, a kiadvány bármely – és nemcsak hazai – nagyváros kiadványaként is megállná a helyét. Hogy miért? Mert mindent elmond, amit a városba látogató, ott átmenetileg időző polgárnak hasznos tudni. A kalauz bemutatja a város kitüntetettjeit, nevezetességeit, történetének főbb eseményeit, köztéri szobrait. Felsorolja a főbb hivatalokat, szervezeteket, tisztségviselőket (és címüket, telefonszámukat), a siófoki vállalatokat és üzemeket (tevékenységük rövid leírásával). Itt kapott helyet a városi könyvtárnak és szolgáltatásainak bemutatása, az előfizetett magyar és német nyelvű folyóiratok jegyzéke is. A következő fejezetek a szabadidő eltöltésének lehetőségeivel, a szórakoztatás és pihenés intézményeivel, az egészségügyi ellátást nyújtó szervezetekkel, sportlétesítményekkel, utazási irodákkal és szálláshelyekkel, valamint a vásárlási lehetőségekkel foglalkoznak. A zárófejezetek Szolgáltatások A-Z cím alatt a lakossági szolgáltatást nyújtó kisvállalkozásokat, a közületi telefonszámokat (és a postai díjszabás főbb tételeit), a vasút, az autóbuszjáratok és a hajójáratok menetrendjét foglalják magukban. A könyv többoldalas város térképpel, utcajegyzékkel és tárgymutatóval fejeződik be.
A Siófoki kalauz – műfajához illően – különféle vállalati szolgáltatások reklámjainak is helyet adott (az ezekért befolyt összegek alighanem megkönnyítették a nyomdaköltség vállalását). Mindenesetre a Domus Áruház és a GIGI tapéta hirdetése között öröm látni a városi könyvtár egész oldalas hirdetését, amelyen saját szolgáltatásait népszerűsíti: Rex Rotary másológépén másolást, sokszorosítást, kicsinyítést-nagyítást vállal, oldalanként 5 forintért. Imponáló a könyvtár vállalkozókedve és szervezőkészsége.”
1991-ben volt próbálkozás a kalauz frissített, bővített változatára, német vendégek számára. Ekkor azonban mások is jelentettek meg hasonló kiadványokat kevesebb alapossággal ugyan, de tetszetősebb kivitelben, így ez a változat nem volt sikeres.
A képeken:
Rendezvények a könyvtárban
Vetélkedők, író-olvasótalálkozók (pl. Karinthy Ferenc, Domokos Mátyás, a Szántódi füzetek bemutatója, Somogy-est, Cseh Tamás)
Könyvtári terek (olvasóterem, kézikönyvtár, hangtár)
Könyvtári kiadványok – városkalauzok 1987, 1991
Források:
BRTK Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény
Dömötörfi Tibor: A fal „megkerülése”- találkozások a Balatonnál. História, 1989. 5-6. szám
Fazekasné Mulesza Olga (Szerk.): Emlékkönyv, Városi Könyvtár, Siófok, 1997
Pusztai Fruzsina: Könyv, könyvtár, kultúra Siófokon a sajtó tükrében II., SiópArt, 2022/1.szám,
Tóvári Judit: A Balaton-parti városok könyvtárai. A siófoki „modell”. Megjegyzés (Szita, Ferenc). Könyvtáros, 30. évf. 6. sz. 1980. június
Könyvtári kiadványok. Kalauzok és kalendáriumok. Könyvtáros, 1988. 2. szám














