A Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész címmel kitüntetett Törőcsik Mari 5 éve, 2021. április 16-án hunyt el. Törőcsik Mari a magyar kulturális élet legtöbbet díjazott művésze volt, a Halhatatlanok Társulatának Örökös tagja. Azon kevesek egyike, akik díjat nyertek a cannes-i fesztiválon is. 2017-ben a Forbes őt választotta a 4. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. Hatalmas sikereket ért el, nevét több generáció is őrzi az emlékezetében.
1935-ben a Heves vármegyei Pély községben született Törőcsik Marián néven, katolikus család öt gyermeke közül másodikként. (Egy forrás szerint a különleges keresztnév úgy született, hogy a jegyző a bediktált Mariann nevet tévedésből Mariánnak írta be.) Szülei pedagógusok, édesapja iskolaigazgató volt Pélyen. A kis Mariann 15 éves koráig Pélyen nevelkedett. „Az én gyerekkorom szebb volt, mint szép: gyönyörű volt.” – emlékezett idős korában.
Középiskolában Egerben a Szent Orsolya-rend iskolájában és az angolkisasszonyok bentlakásos intézetében tanult. Az államosításkor, az apácarendek feloszlatásakor iskolája megszűnt, a budapesti Alkotmány utcai közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. Országos gépíróbajnoki címet nyert, majd jelesre érettségizett.
1954 és 1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt, tanulmányait operett szakon kezdte. A születésekor kapott Törőcsik Marián helyett a Törőcsik Mariann nevet használta, de Fábri Zoltán kérése után, Krencsey Marianne javaslatára „Mari” lett.
1958 és 1979 között a budapesti Nemzeti Színházban játszott. 1976-ban a Déryné hol van? című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a cannes-i fesztiválon. 1979–80-ban ő volt a győri Kisfaludy Színház (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház) művészeti vezetője. Ezután 1980 és 1990 között a Mafilm színtársulatának, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színháznak volt a tagja. A Művész Színház után 1993–94-ben ő volt a Thália Színház igazgatója. Több alkalommal vendégszerepelt a budapesti Katona József Színházban.
1989-tól Magyar Színészkamara elnöke, az Aase-díj kuratóriumának tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított. 2002-ben ismét a Nemzeti Színház tagja.
Magánélete sem volt híján a fordulatoknak, összesen háromszor ment férjhez, házasságai közül az első egy napig tartott. Ezt követően Bodrogi Gyula mellett találta meg a szerelmet, a színésszel 1956-ban mondták ki a boldogító igent, s mézesheteiket Siófokon töltötték, a Délibáb Szállóban. Csiszár Elek festőművész emlékezett vissza erre, aki ezidőtájt a szálló szolgálati lakásában lakott.
Bodrogi Gyulával végül kilenc év után ért véget házassága, harmadik alkalommal Maár Gyulához ment hozzá a színésznő 1972-ben.
Három évig élt együtt Tordy Géza színművésszel is (1964–1967). Később egy évig élt együtt Iglódi István színész-rendezővel is, de kapcsolatukat nem vállalták nyilvánosan.
2008-ban egy kórházi rutinvizsgálat közben összeomlott a vérkeringése, szíve pedig megállt, kómába esett. Csodával határos módon tudata, emlékezőképessége, mozgásképessége visszatért.
Évtizedig a Vas megyei Velem lakója volt, ahol 1973-ban járt először.
2021 márciusában szállították be a szombathelyi kórházba, ahol tüdőgyulladással kezelték hetekig. Bár állapota javulást mutatott, 2021. április 16-a hajnalán elhunyt.
Siófokhoz számos emlék kötötte a Délibáb Szállón kívül is. Nyaranta gyakran találkozhattak vele a helyiek is. Néhány kedves epizódot elevenítünk fel az itt eltöltött napjaiból.
1965-ben a nagystrandon úttörőnek nézték, így idézi fel a Pajtás című újság augusztus 5-i száma.
„…váratlanul úttörők közé csöppentem és akkor is megrendeztük ezt a „nemzetközi dalosversenyt”. — Az úgy volt, hogy a siófoki nagybüfé előtt halért sorakoztam. (Sötétkék shortnadrág és fehér blúz volt rajtam.)
Kedves közvetlenséggel rámszólt a hátam mögött álló kislány: Pajtás, fogd a helyem! Elmegyek addig bambiért. Vagy inkább vedd is meg a halat! Egy őrsnek valót.
S már szaladt is tovább, markomba nyomva egy ötvenest …
Tetszett nekem a dolog… Kötélnek álltam . . . Vállaltam az úttörő szerepet. Megvettem a halat, (négy kilót), s ha már gyereknek nézett ez a kedves kislány (bár a többiek meglepetten ismertek fel) beálltam közéjük őrsi tagnak.”
Törőcsik Mari szívesen töltötte nyarait a művészek között a Nemzeti Színház siófoki üdülőjében. Eldugva a Balaton partján, a siófoki móló árnyékában nyaraltak a hatvanas-hetvenes években a Nemzeti színészei. Itt igazán magánemberek lehettek. Család, gyerek. „A Balaton vizét csak az zavarta meg időnként, ha Törőcsik lejött látogatóba. Hogy kihez jött, maradjon a feledés titka.”
2009. júliusában, súlyos betegégét követően Törőcsik Mari Siófokon „tért vissza” jó egészségben, méghozzá rendhagyó módon: duettet énekelt Garas Dezsővel Demjén Ferencnek, akinek munkássága előtt tisztelgett a siófoki Coke Club – MTV Icon ingyenes koncertjén. A dalt egy budapesti stúdióban vették fel, videóüzenetként láthatta a közönség.
A fotókon:
Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula
Törőcsik Mari 1968 júliusában a Nemzeti Színház siófoki üdülőjében pihent, melyről Keleti Éva készített ikonikus fotósorozatot. Az egyik felvételen Tordy Gézával és Kállai Ferenccel látható a Balaton-parton (Forrás: Törőcsik Mari. Bp. MTI, Glória Press, 2009)
Nemzeti Színház üdülője, 1950 (Forrás: Fortepan/Lugosi Szilvia)
A Nemzeti Színház üdülője, 1953 (eredetileg MAC klubház). Középen Lugosy Bálint építészmérnök, jobbra Sándor Jenő a Nemzeti Színház ügyelője (Forrás: Fortepan/Lugosi Szilvia)
Strandbüfé (Forrás: Ábrahám Gábor)
Források:
BRTK Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény
Díszpolgáraitól búcsúzik a város = Siófoki Hírek, 2020. április/II.-május/I.
Keleti Éva: Színes kavicsok = Színház, III. évf. 3. sz., 2015. november-december
Ki mit tud… = XX. évf., 30-31. szám, 1965. augusztus 5.
Törőcsik Mari. Bp. MTI, Glória Press, 2009
Törőcsik Mari és Garas Dezső tiszteleg Demjén Ferenc előtt, https://www.zaol.hu/bulvar/2009/07/torocsik-mari-es-garas-dezso-tiszteleg-demjen-ferenc-elott
https://moly.hu/alkotok/torocsik-mari/wikipedia
