Több kerek évfordulót is ünneplünk ebben az évben. Könyvtárunk tizenöt évvel ezelőtt, 2011. november 25-én költözött új épületbe az 1976-ban átadott Siófoki Városi Járási Művelődési Központ és Könyvtár épületéből. Jogelődjét, a Siófoki Községi és Közművelődési Könyvtárat pedig 80 évvel ezelőtt, 1946-ban alapították.
Ugyanakkor nem csak az elmúlt 80 évre emlékezünk vissza, hisz könyvtárunk alapításának gyökereit kutatva az 1800-as évek második feléig kell visszalépnünk az időben.
160 évvel ezelőtt (ismét egy kerek évforduló), 1866-ban a Politikai Ujdonságok című periodika szeptember 19-i, 38. száma könyvtáralapításról tudósított Siófokon.
„A napokban alapítottunk könyvtárt, melynek már is számos részvényese van. Fölvételi díjul egyszer, s mindenkorra, minden tag 1 ftot fizet; azután pedig évenkint tagsági díjul 60 krt. Különösen ki kell emelnem azon néhány úr lelkességét, kik 15 ft 40 krral járultak alapításához; ki kell emelnem az izraelitákat, kik e szép s nemes czélu intézményt dicséretes buzgalommal s áldozatkészséggel karolták fel; s méltányolással, dicsérettel kell említenem a népet, mely — bár mindene elfogyott — valódi ügyszeretettel vesz részt alapításában.”
S, hogy mi köze a sörnek a községi könyvtárhoz könyvtár alapításához? – megtudhatjuk a Veszprém című hetilap 1866. szeptember 28-i számából:
„Sió-foki t. levelezőnk Írja:
Az idevaló izraeliták segélyt gyűjtöttek a sebesültek részére, a mieink sem akarván hátramaradni a jóban, elhatározták, hogy ők is gyűjtenek. De hogyan? Ez volt a kérdések kérdése. Végre, egy a többi közül fejére talált a szegnek:
„Kuglizzunk!” kiáltá ő és hét torok rivalgá rá a bravót. Kugliztak. A nyeremény summa summarum 15 frt lön. A kuglizó compánia elhatározó e pénzen sört venni. Vettek sört. Azonban sebesültekre – hála istennek – nem lett kilátás. Mit tegyenek hát a sörrel? ez lett ismét a kérdések kérdése. Végre egy a többi közöl ismét fejére talált szegnek: „Legyen könyv a sörből!” kiáltá ő és hét torok rivalgá rá ismét a bravót. Les choses en etaient la. Ez volt tehát a siófoki községi könyvtár alapításának kezdete; – de a mit különösen kiakarok emelni, az: hogy a nép valódi szeretettel csüng a könyvtár eszméjén s élénk részvétet tanúsít aláírásaival alapításában. – Éljen!”
Ebben az időszakban indult meg a lassan polgárosodó községben a különböző egyesületek, olvasókörök kialakulása. Az 1873 decemberében alapított Siófoki Izraelita Népiskola egyletének alapszabályában megemlíti a könyvtár felállítását, megalakult az iskola ifjúsági olvasóköre is.
1894-ben alakult meg Siófokon az Iparos Olvasókör, 1909-ben a Gazdakör. A fürdőélet fejlődése nyomán 1928-ban alapították a Fürdő Kaszinót. Utóbbi három egyesület rendelkezett a későbbiekben a legnagyobb könyvtárakkal, s mellettük még a Polgári Iskolának is jelentős gyűjteménye volt. A Balatoni Hajósok Szent Miklós Egyesülete és a Boldog Margit Leányklub is számottevő könyvállománnyal rendelkezett.
Az egyletekben, olvasókörökben színes és sokrétű művelődési élet folyt.
A II. világháború azonban szétszórta a könyvtárak anyagát.
A háború után a fellelhető könyvanyag összegyűjtése azonnal megindult. Ez az időszak az ún. szabadművelődés korszaka, a háború utáni lelkes fizikai-szellemi építkezés a demokrácia hitében.
A korabeli közgyűlési jegyzékből képet kaphatunk a község könyvtári viszonyairól:
„A községi Közművelődési Könyvtár 1946 elején alakult, akkor megmentette az elöljáróság a volt fürdőkaszinó könyvtár megmaradt könyveit, valamint a helybeli egyesületek könyvtárát egyesítette és így sikerült egy közel 5.000 kötetes könyvtárat létrehozni. Ezt a nagyközönség szolgálatába állította. Szakszerű vezetőket állított a könyvtár élére. A könyvtár forgalma minden várakozást felülmúlt. Amíg az első hetekben alig 15-20 ember lépett be az olvasók közé, ma már több, mint 50 olvasója van a könyvtárnak és ez a létszám növekedni fog. Betölti tehát azt a hivatását, melyet várunk tőle és amelynek a szolgálatába állították.”
A Sió-híd melletti háborús sérüléseket szenvedett épületet szemelték ki a könyvtár számára, melyben már működtek is egyesületek. A ház Decker Tivadar (a Fogas szálló tulajdonosa volt, 1940-ben meggyilkolták) örököseinek tulajdonában volt. Tőlük bérelte a község a Sió u. 2. alatti épület két helyiségét (egy raktár és egy olvasóterem), s itt kezdte működését a Siófok Községi és Közművelődési Könyvtár Dr. Gebhardt Károly ügyvéd vezetésével, aki a helyi képviselőtestületnek is tagja volt. Még ebben az évben a könyvtár vezetője 2.000 Ft segélyt kért a „demokratikus érzést fejlesztő” könyvek beszerzésére.
Jövőre is lesz okunk ünnepelni, hisz az intézmény alapító-okiratán jogelődként Siófoki Községi Könyvtár szerepel, az alapítási éve 1947.
Könyvtárunk történetét az 1947-es évvel ma lezárjuk, a következő fejezeteket hamarosan következnek.
A képeken:
A könyvtár egykori épülete (Decker-ház, a későbbi Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum. Az épületet lebontották)
Dr. Gebhardt Károly könyvtárvezető beadványa a Siófoki Községi és Közművelődési Könyvtár segélyben való részesítése iránt. Siófok község képviselőtestületének közgyűlési jegyzőkönyve (124. jkvi, 573/1946)
Dr. Zákonyi Ferenc, Siófok főjegyzője a háború után (forrás: Ábrahám Gábor)
Siófoki Közművelődési Könyvtár Szabályzata (1946)
A könyvtár helytörténeti gyűjteményében még található néhány kötet a korabeli pecsétekkel, ebből választottunk ki párat.
Források:
BRTK Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény
Emlékkönyv. Városi Könyvtár Siófok, 1997. szerk. Fazekasné Mulesza Olga. Siófok Városi Könyvtár, 1997
Pusztai Fruzsina: Könyv, könyvtár, kultúra Siófokon a sajtó tükrében I. SiópArt, 2021/4.szám
Pusztai Fruzsina: Könyv, könyvtár, kultúra Siófokon a sajtó tükrében II. SiópArt, 2022/1.szám
Vidéki közlemények, Politikai Újdonságok, 12. évf. 38. sz. (1866. szept. 19.) 469-470.
Veszprém vegyes tartalmú hetilap, 1. évf. 13. sz. (1866. szept. 28.) 101.
