„A Dunántúlon dombok és szőlőhegyek gyűrűjében fekszik a Balaton. Magyarország eme csodálatos tavának délkeleti partján, egy kis faluban, Siófokon egy nagyon hideg téli napon (1878. december 9.) világra jött egy kisfiú, aki ha tudott volna gondolkodni, koránt sem sejthette volna, hogy egyszer mint amszterdami professzor tartja meg búcsúelőadását.” – E szavakat 1950-ben az amszterdami Kísérleti Lélektani Intézet igazgatója, Révész Géza mondta, akit Rothauser Géza néven anyakönyveztek. Révész édesapja, Adolf borkereskedő volt.
Ki volt tehát Révész Géza, kinek neve csak tanítványai eleven emlékezetében él, míg szülőhelyén, Siófokon a köztudatban kevéssé ismert? Pedig életművének gazdagsága s tudós emberségének varázsa, a pszichológia majd minden területét átfogó elméleti és kísérleti munkássága emberi ethosza nagyságát és szellemi erejét hivatott bizonyítani. Munkásságában egyedülálló eredmények születtek az általános lélektan, a pszichológiai optika, a hallás lélektana, a zenelélektan, a téri érzékelés problémája, a tapintási érzékelés lélektana, a gondolkodás, a beszéd, a tehetségkutatás, a gyermeklélektan, az állatlélektan, az orvosi lélektan, a neveléslélektan és az üzempszichológia területén.
Szülőháza Siófokon, a Bajcsy-Zsilinszky u. 48. szám alatt áll. Elemi iskolai tanítója minden bizonnyal Rónai Adolf, a község akkori „szellemi vezére”, akitől egy életre szóló indíttatást kap. Mindössze kétesztendős, amikor elveszti édesanyját. Kitörölhetetlen nyomokat hagy benne rajongásig szeretett nagyszülei emléke – tőlük örökölte ízes beszédét s rendkívüli problémaérzékenységét –, a gondtalan és boldog falusi gyermekkora, a társaival töltött boldog évek. Siófok volt a rugaszkodási pont: e táj és a vidék.
1896-ban a budapesti Markó utcai főgimnáziumban érettségizik, s apja kívánságára ez évben a tudományegyetem jogi karára iratkozik, ahol 1902-ben kriminálpszichológiai disszertációval jogi doktorrá avatják, majd kísérleti pszichológiával és filozófiával kezdett foglalkozni. E célból a berlini, müncheni és göttingeni egyetemeken folytatta tanulmányait, majd hazajövet a budapesti egyetemen a kísérleti pszichológia magántanára, később nyilvános rendkívüli tanára lett, egyszersmind megszervezte a főváros pedagógiai szemináriumának lélektani laboratóriumát, melynek vezetője volt 1919 közepéig. A forradalmak alatt a pszichológia nyilvános rendes tanárává nevezték ki, de azután külföldre távozott.
Fontos megemlíteni Bartók Bélához fűződő kapcsolatát is. Bartók munkásságának értő társaként, egyik legfőbb külhoni támogatója, koncertjeinek igényes előkészítője. Valahányszor Bartók Hollandiába látogat, gyakorta keresi fel Révészék lakását, amely egyben szálláshelyéül is szolgál, s itt gyakorolja a házigazda kitűnő Bösendorfer zongoráján ötvenszer is eljátszva az akkor még alig ismert Mikrokozmosz remekmívű részleteit. Révész professzorék vendégszerető háza színhelyéül is szolgál számos „ősbemutatónak”.
Révész műveinek 1945-ben összeállított bibliográfiája 167 tanulmányt, könyvet számlál. Németül, hollandul, franciául és angolul jelentek meg munkái.
Révész Géza elnöke és tiszteletbeli tagja volt számos tudományos egyesületnek. Többek közt 1946-tól a Magyar, 1949-től a Bajor Tudományos Akadémiának. 1949-ben a würzburgi egyetem díszdoktorává avatta. Számos holland szakfolyóirat, köztük a nemzetközi hírű Acta Psychológica alapítója (1935) és főszerkesztője. Létrehozója a holland Kísérleti Lélektani Intézetnek.
Hollandiában halt meg 1955. augusztus 18-án.
Szülővárosában emléktábla és utcanév őrzi emlékét.
A képeken:
Dr. Révész Géza szülőháza Siófokon
Dr. Révész Géza (1896, 1909, 1927, 1933, 1941)
Dr. Révész Géza emléktáblájának avatása 1983-ban
Forrás:
Matyikó – Sebestyén József: Zsidók Siófokon (Debrecen : Ethnica, 2000 )
Magyar zsidó lexikon (szerk. Újvári Péter, 1929)
Kettős jubileum : száz éve gyógyfürdő a huszonöt éves város / szerk. Gyarmati László (Siófok : Magánkiad, 1994)
Képek forrása: BRTK Könyvtár, Történeti Gyűjtemény
Kenedy-hagyaték
