A Nagykanizsai Sörgyár siófoki kirendeltségének története 1931-ben kezdődött, amikor a Dreher cég lerakatot létesített a településen. 1960-ban már óránként 2000 palack sört állítottak elő, 1970 után pedig 3000 üveg balatoni világost palackoztak óránként. 1977. decemberében új söripari kirendeltséget avattak Siófokon.
Az új kirendeltség — amelyet mintegy 15 millió forintos költséggel létesítettek — az NDK-gyártmányú gépsoron óránként 6000 palack sört állított elő. A siófoki kirendeltség egyébként négy megyébe (Somogy, Fejér, Veszprém és Zala megyébe) szállított palackozott sört, s a Balaton partján Szántódtól Világosig küldte a közkedvelt Italt.
1992-re azonban már teljesen megszűnt a palackozás — a kirendeltség kényszerűségből kereskedőházzá alakult.
Faragó Noémi Tündétől kaptunk képeket a kirendeltség dolgozóiról. Ezúton is köszönjük!
A képeken: Korpos Tibor kirendeltségvezető, Cseh Zoltánné Borbély Julianna kirendeltségvezető helyettes, Olasz Erzsébet és Csordás Mária adminisztrátorok, további söripari dolgozók.
Források:
BRTK Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény
Czene Attila: Kocsmajelenet sör nélkül. Somogyi Hírlap. 1992. március 12.
Új söripari kirendeltséget avattak Siótokon. Somogyi Néplap 1977. december 22.
